Dátum: 2018 április 20. – május 26.
Helyszín: Rákóczi-ház, Miskolc
A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Kézzelfogható Alapítvány tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2018 április 20-án, (pénteken) 15 órára, a Rákóczi-házba (Rákóczi u. 2.) a „Tapintható Művészet Mindenkinek” című országos vándorkiállítása utolsó évadának miskolci állomására.
A kiállítást megnyitja: Barnóczki Gábor, a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének elnöke.
A megnyitón felszólal: Móga Sebők Erzsébet, a Kézzelfogható Alapítvány elnöke.
A kiállítás fővédnöke: Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi, Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős államtitkára.
A tárlat fedett szemmel ismerhető meg különböző fokban látássérült tárlatvezetők közreműködésével, előre egyeztetett időpontban.
Időpont egyeztetés a tervezett látogatás előtt legalább 3 nappal a következő telefonszámon lehetséges: 06 (70) 383-7766.
Tapints velünk, érezz velünk és mosolyogj velünk! Mindenkit szeretettel várunk!
A kiállítás megtekinthető május 26-ig, keddtől szombatig 9-től 17 óráig.
Íme egy beszámoló az egyik látogatási napról:
A Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola 7. évfolyama (két osztály) döntött úgy, hogy a Gyereknapi programjai közé választja a Tapintható kiállítás megtapogatását, majd megtekintését.
Az indíttatást az adta, hogy osztályfőnökök, Garam Mónika több ízben is járt már Budapesten a Láthatatlan kiállításon gyerekekkel, és a fiatalok minden alkalommal nagyon élvezték és tanulságosnak találták ezt a látogatást. Ebben a formában azonban – mint ahogyan Miskolcon – még nem próbálták a „nem látás” képességét.
„A mai rohanó világban, ahol egyre kevésbé törődnek az emberek egymással, és a segítőkészség is kezd kihalni a fiatal generáció tagjaiból, kiemelten fontosnak tartom, hogy erősítsem bennük az embertársaink iránti érzékenységet, az egymásra való odafigyelés fontosságát. Ugyancsak fontos, hogy sérült embertársaink irányában is segítőkészek legyünk, és el tudjuk fogadni, meg tudjuk érteni mindennapi életük nehézségeit, akadályait; talán ha ezt egy kicsit – akárcsak egy kiállítás erejéig – mi magunk is megtapasztaljuk, könnyebben megértjük majd őket, és nyitottabban fordulunk feléjük.” – írta Garam Mónika.
Bejegyzés vége.
